Nyomtatás

Családi járulékkedvezmény 2014 évtől

 

A Tbj. 2014. januártól kiegészül a 24/A-24/C. §-sal, melyek az új családi járulékkedvezmény szabályait tartalmazzák. A személyi jövedelemadó törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult. A családi járulékkedvezmény a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegéből vehető igénybe, ezen járulékok összegét csökkenti.

 

A járulékkedvezmény mértéke

 

A családi járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, a személyi jövedelemadó törvény szerinti családi adóalap kedvezmény összegéből ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 %-a, legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék együttes összege. Tehát amennyit nem tudtunk az SZJA-ban érvényesíteni a családi kedvezményből, azt érvényesíthetjük a járulékokból.

 

A családi járulékkedvezmény érvényesítése

 

A családi járulékkedvezményt a családi kedvezmény közös igénybevétele vagy megosztása esetén meghatározott személyek döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. A családi járulékkedvezmény együttes igénybevételének feltétele az érintett magánszemélyek – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésüket.

 

Egyéni és társas vállalkozó családi járulékkedvezménye

 

Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

 

A foglalkoztató egy meghatározott sorrendben érvényesíti a családi kedvezmény havi összegét, a következő módon:


  a) természetbeni egészségbiztosítási járulékból vonja le a kedvezményt, vagy
  b) ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a
      járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékból vonja le, vagy
  c) ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a
       járulékkedvezményre akkor nyugdíjjárulék összegéből vonja le a kedvezményt.

 

Családi járulékkedvezmény elszámolása az éves bevallásban (Tbj. 51/B. §)

 

A biztosított az év közben érvényesített családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Ha munkáltatói adómegállapítás választásra jogosult és azt a munkáltató vállalja, a munkáltatói adómegállapítás során kell elszámolni. Az elszámolásban fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény alapját, összegét, továbbá azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó, vagy negyedéves összegeként a biztosított mezőgazdasági őstermelő érvényesített. A pozitív különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a személyi jövedelemadó különbözetére vonatkozó szabályok [Szja tv . 14. § (2) bekezdés] szerint kell eljárni, a negatív különbözetet az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie. A biztosított a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírság fizetésére köteles, kivéve, ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot nem haladja meg.