A családi járulékkedvezmény nem csökkenti az egyéni vállalkozó által fizetett és a társas vállalkozó azon járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő – ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összegét – járulékalap után kell megfizetni.

Ha az egyéni vállalkozó kivétje, átalányban megállapított jövedelme vagy a társas vállalkozó személyes közreműködői díja nem éri el a törvényben meghatározott, elvárt járulékalapot, akkor a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a személyes közreműködői díjat terhelő járulékok erejéig lehet érvényesíteni.

"A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese." Tbj.29.§(3)
"A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese." Tbj.27.§(2)

Az egyéni vállalkozó és a vállalkozó tehát csak a tényleges jövedelem kivét járulékának összegéig érvényesítheti a családi járulékkedvezményt!
PÉLDÁK:

A bérprogramunkban az ehhez szükséges járulékalap jogcímek:
758   Családi egbizt.jár. kedv.alap
623   Családi nyugdíjjár. kedv.alap 
Ebben a jogcímben vállalkozói jövedelem esetén csak a tényleges jövedelem kivét szerepel, és ez az alapja a járulékkedvezménynek.