A programban lehetőség van testre szabni a könyvelési naplókat. Beállítható például, hogy fejléces-e a napló (van-e ellenoldal), hogy kiegyenlítés típusú-e, vagy hogy mi legyen a főszámla, amire az adott napló könyvelhető. Szabályozható, hogy devizás, vagy forintos legyen az adott napló, legyen-e naplónkénti sorszámozás, és hogy az hova kerüljön, valamint hogy milyen prefix-szel. Megadható, hogy legyen-e esedékesség vagy ÁFA kérés, illetve pénz kijelzés. Tehát itt rugalmasan lehet szabályozni a saját igényeknek megfelelően a könyvelési naplókat.
A naplók paraméterezése a "Karbantartások/Naplók karbantartása" menüpontba érhető el. Az itt megadott beállítások az adott cég adott évében érvényesek, és egy új év megnyitásakor automatikusan átkerülnek abba is. Amennyiben vannak automatikus naplósorszámozások, akkor azok az új évben alaphelyzetbe állnak, és egytől indulnak.
A programban alapértelmezetten a következő naplók szerepelnek: Pénztár, Bank, Vegyes, Vevő, Szállító, Nyitó, Záró, Amortizáció, Devizás vevő, Devizás szállító, Bérfeladás, Kompenzálás.
A 10-től 70-ig terjedő naplók alap naplók, míg a 80 feletti kódúak plusz naplók, amelyek kiemelt színnel jelennek meg. A 81-től 89-ig terjedő tartomány alapértelmezetten szerepel a programban. Ezeken a plusz naplókon állva újabbakat lehet felvenni a plusz gomb megnyomásával egészen 99-ig. Az alap naplók alábontásaiként szintén lehet újabb naplókat létrehozni. Ehhez az alábontani kívánt napló "Gyűjtő napló" oszlopát igenre kell állítani, majd rajta állva kell megnyomni a plusz gombot. Így például a 10-is naplót alá lehet bontani 1001-től 10Z9-ig. (1099 után a 3. pozícióba betűk kerülnek A-tól Z-ig: 10A0, 10A1 ... 10A9, 10B0, 10B1 ... 10B9 ... 10Z9)
Napló kód
A naplók egyedi azonosítója. Ez a mező egységes a programban, és nem módosítható. Az alap naplókat alábontva, vagy a plusz naplókat 99-ig bővítve az új naplóknál a program generálja a soron következő kódot.
Megnevezés
A naplók megnevezését csak a vegyes és a 80-nál nagyobb kódú (kiemelt színnel jelölt plusz) naplók, valamint az alábontott naplók esetében lehetséges.
Fejléces könyvelés
Ezzel a kapcsolóval azt lehet szabályozni, hogy az egyes naplóknak legyen-e fejléce, vagy csak a tételek rögzüljenek fej nélkül. Ha már rögzültek könyvelési tételek az adott naplóba, akkor ennek a kapcsolónak nemről igenre állítása azt fogja maga után vonni, hogy az addig rögzült tételek nem lesznek láthatók, a "Könyvelt tételek módosítása" menüpont alatt. Ezt a kapcsolót is csak a vegyes és az egyedi naplók esetében lehet átállítani. Ha igenről kapcsolja nemre, és a mellette levő oszlop (Főszámla kérés) igenen áll, akkor azt automatikusan átállítja a program, hiszen nem lehet fejléc nélküli naplóban főszámla.
Főszámla kérés
Ez az opció csak fejléces könyvelés esetén állhat igenen. Azt lehet vele beállítani, hogy a tételek feje miként működjön (többek között, hogy berögzüljön-e a főszámla, vagy egyáltalán nincs főszámla).
Erről a beállítási lehetőségről a következő cikkben olvashat részletesen: Főszámla kérés beállítása naplókhoz
Esedékesség kérés
Ezzel a kapcsolóval szabályozható, hogy könyvelés közben külön megadható-e az esedékesség dátuma. Ha nincs esedékesség kérés, akkor nem is rögzül ilyen dátum a tételhez.
ÁFA kérés
Ha ez a mező igenen áll, akkor a naplóban megadható az áfa százaléka és száma. Egyébként áfa nélkül rögzülnek a tételek, és az áfa kulcshoz 0 rögzül.
Munkaszám kérés
Ez az oszlop csak munkaszám modul esetén jelenik meg, és azt szabályozza, hogy könyvelés közben van-e lehetőség munkaszám megadására. Alapértelmezetten csak a bank naplónál van kikapcsolva (költségvetési modul esetén bankban is van munkaszám kérés).
Devizás napló
Ha a 275. rendszerparaméter ("Devizás könyvelés meghatározása vevő és szállító esetében") "Naplótól függ" állásban van, akkor vevő és szállító napló könyvelésének indításakor a program nem kérdezi meg, hogy devizában történjen-e a könyvelés, hanem ennek a napló szintű kapcsolónak az állásától függ. Vagyis, ha a "Devizás napló" igenen áll, akkor automatikusan devizás könyvelési ablak jelenik meg, egyébként a Forintos.
Főszámla
Ha van főszámla kérés a naplónál, akkor itt megadható, hogy alapértelmezetten melyik számlaszámot ajánlja fel a program könyvelés folyamán. Amennyiben itt pénztár vagy bank gyökérszámot ad meg, akkor a könyvelés kezdetén a program megkérdezi, hogy melyik alábontásra szeretne rögzíteni. Ha csak egy alábontás van, akkor kérdés nélkül automatikusan azt hozza fel. (Ha nincs megadva főszámla, akkor az alapadatok alapján végzi el az előbb említett metódust.)
Devizás főszámla
Ha van deviza modul és főszámla kérés a naplónál, akkor itt megadható, hogy alapértelmezetten melyik számlaszámot ajánlja fel a program devizás könyvelés folyamán. Amennyiben itt pénztár vagy bank gyökérszámot ad meg, akkor a könyvelés kezdetén a program megkérdezi, hogy melyik alábontásra szeretne rögzíteni. Ha csak egy alábontás van, akkor kérdés nélkül automatikusan azt hozza fel. (Ha nincs megadva főszámla, akkor a devizás alapadatok alapján végzi el az előbb említett metódust.)


Sorszám növelés, Sorszám prefix, Induló sorszám, Mit sorszámozzon, Devizás sorszám növelés, Devizás sorszám prefix, Devizás induló sorszám
Ezek a beállítások a naplónkénti sorszámozáshoz kapcsolódnak. Ebben a témában a következő cikkben lehet bővebben olvasni: Naplónkénti sorszámozás, saját sorszámozási mód beállítása
Pénz egyenleg kijelzés (Pénztár, Bank)
Ha ebben a mezőben igen áll, akkor abban a naplóban látszódik az adott számlán a könyvelés megkezdése idején a nyitó, és a felrögzített tételek alapján a záró egyenleg.
Kiegyenlítés típusú napló (Bank)
Ha ez a kapcsoló igenen áll, akkor a könyvelési képernyő kialakítása úgy alakul át, hogy könnyebb legyen elvégezni a kiegyenlítést, és ennek megfelelően is fog működni. Ilyenkor például a kapcsolódó bizonylat mező az alábontások között előrébb kerül. Tipikusan kiegyenlítés típusú napló a Bank és a Kompenzálás.
Öt Forintra kerekítés
Ezzel a kapcsolóval beállítható, hogy az adott napló könyvelésekor automatikusan generálódjon-e egy öt Forintra kerekítési sor az alábontások közé. Ha ez nemen áll, akkor az felülbírálja a "Könyvelhető cégek karbantartása" menüpontban a "Pénztárban kerekítés" mező "Mindig kerekít" és "Kerekítésre rákérdez" értékekeit, vagyis abban a naplóban még ezek mellett a beállítások mellett sem fog öt Forintra kerekíteni a program.
Forintban csak egész számok megadása
Ennek a kapcsolónak a hatására a könyvelési képernyőn a forint adatokat csak egy számokként lehet megadni, vagyis nem lehet tizedesjegyeket beírni.
Melyik oldal növeli
Ez az oszlop azt befolyásolja, hogy a naplóban a fejben tárolt összeget hogyan számolja ki a rendszer. Alapértelmezetten ha a főszámla a 4-es vagy a 9-es számlaosztályban van, és az alábontásokban Követel oldalon áll, akkor nő az értéke, ha a Tartozik oldalon áll, akkor csökken. A többi számlaosztályban pont fordítva. Ezzel a kapcsolóval a főszámla számlaosztályától függetlenné lehet tenni ezt a számolási metódust.
Idegen napló kód
AUDIT.XML állományból könyvelés importálásakor van szerepe ennek az oszlopnak. Az állományban szereplő naplókódokat kell hozzárendeli a programbeli naplókhoz. Bővebben itt olvashat erről: Audit XML fájlból könyvelés beolvasása
Gyűjtő napló
Ezt a kapcsolót akkor kell igenre állítani, ha az adott alap naplót (10-től 70-ig terjedő naplókód tartományban) alá kell bontani. Ebben az esetben erre a gyűjtőre állított naplóra már nem lehet könyvelni, csak az alábontásaira. Ha esetleg a most gyűjtőre átállított naplóra már rögzültek könyvelési tételek, akkor azokat a "Könyvelt tételek módosítása" menüpontban csak az "O. Összes napló" lehetőséget választva lehet módosítani.
A gyűjtő naplókat a program világosbarna színnel jelöli a "Naplók karbantartása" menüpontban is, és minden napló választó ablakban is.
Például ha a Vevő naplót állította át gyűjtőre és jelenleg van például Vevő1 és Vevő2 naplója, akkor a Könyvelt tételek módosítása menüpontban az "O. Összes napló" kiválasztása után az értintett tételeken jobbra lépve a "Napló" mezőn szükséges enterezni, kiválasztani a gyűjtő naplót, majd a megjelenő ablakban a megfelelő alábontást.
Megjegyzés: A program számos mechanizmusa (pl.: bérfeladás, főkönyvi feladás a tárgyi eszköz modulból, áthúzódó áfa automatikus könyvelése) használja vagy használhatja a vegyes naplót. Ha esetleg ez a napló is alá van bontva, akkor ezek az automatikus könyvelési mechanizmusok továbbra is a 30-as naplókódra könyvelnek, nem valamelyik alábontására.
Pénzügyi modulban használható
Ez az oszlop csak pénzügyi iktató modul esetén jelenik meg a táblázatban, és azt szabályozza, hogy a pénzügyi iktató modulban megjelenjen-e az adott napló.
Alapértelmezetten könyvelt-e
Ez az oszlop csak pénzügyi iktató modul esetén jelenik meg a táblázatban, és azt szabályozza, hogy az iktatott tételeknél a "Könyvelve" jelölőnégyzetnél alapértelmezetten szerepeljen-e a pipa, vagyis könyveltnek legyenek-e jelölve az iktatott tételek.
PDF megjelenítő mutatása könyvelésben
Ez az oszlop csak iktató modul, webes iktató modul és banki import modul esetén jelenik meg a táblázatban, és azt szabályozza, hogy a könyvelési képernyőn az adott naplóesetében látszódjon-e a csatolt PDF-eket megjelenítő felület. Bank napló esetében nem jelenik meg a képernyő indulásakor a PDF megjelenítő, csak akkor, ha kiválasztásra kerül egy PDF fájl. A megjelenítő átmenetileg be- és kikapcsolható a könyvelési képernyő felső részén található fogaskerék ikonon kattintva.
PDF megjelenítő mutatása módosításban
Ez az oszlop csak iktató modul, webes iktató modul és banki import modul esetén jelenik meg a táblázatban, és azt szabályozza, hogy a könyvelt tételek módosítása menüpontban az adott napló módosító ablakában látszódjon-e a csatolt PDF-eket megjelenítő felület. Ennek a felületnek a be- és kikapcsolási lehetősége a könyvelt tételek módosítása menüpontban is elérhető a fogaskerék ikonon kattintva.
A feltölt gombra kattintva egyszerűen egy mozdulattal átvehetők az adott cégbe a központi beállítások, melyeket az Egyéb/Rendszer karbantartás/Alap naplók karbantartása menüpontban lehet beparaméterezni.
FIGYELEM! Ennek a funkciónak a használata során minden eddigi beállítás felülíródik az adott cég aktuális évében azoknak a naplóknak az esetében, amiket tartalmaz a központi állomány! Ha egy újonnan felvett napló nem szerepel a központi állományban, akkor ahhoz nem nyúl hozzá a rendszer.
Amennyiben szükségesnek látja, akkor a feltöltés lefuttatása előtt készítsen egy biztonsági mentést!