Üzenet
Írjon nekünk1. A tárgyévre, vagy az előző évre vonatkozóan kifizetett osztalékelőleget az Osztalékelőleg jogcímre kell számfejteni. Ebben az esetben a program kiszámítja és levonja az ennek az összegnek megfelelő SZJA-t. Osztalékelőlegből SZOCHO-t nem kell vonni, majd csak a véglegesített osztalékból.
Tanulók foglalkoztatása esetén többféle esetet különböztetünk meg.
Azt kell eldönteni, hogy az adott kifizetésre mely közterhek vonatkoznak.
Lehetőségek:
1. A felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti hallgatói munkaszerződés.
Legalább a minimálbér 65 %-ában megállapított munkabér megilleti a hallgatót amennyiben a foglalkoztatás a 6 hetet eléri.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatók nem válnak biztosítottá.
Közterhek:
SZJA: A hallgatói munkadíj összegéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész adómentes, az efölötti rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik.
Nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, illetve 2020.07.01-től TB járulékot nem kell levonni.
Szociális hozzájárulási adót sem kell fizetni utána.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgatók foglalkoztatása során rendkívüli munkaidő nem rendelhető el, a napi munkaidő nem haladhatja meg a 8 órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb 1 heti munkaidőkeretet lehet elrendelni.
A hallgatók számára legalább 12 óra napi pihenőidőt kell biztosítani.
Próbaidő nem köthető ki, valamint a Mt. szerinti egyenlőtlen munkaidő-beosztás sem alkalmazható
Kezelése a programban:
Ebben az esetben a jogviszonyoknál a Hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony típust kell választani. Egyéb vonatkozásban normál munkaviszonyonyosként kell kezelni.
2. A szakképzésről szóló (régi) 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján kötött tanulószerződés.
Ez vonatkozik a 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszonyra.
Közterhek:
A kifizetett pénzbeli juttatás nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.
Nyugdíjjárulékot és mindkét (természetbeni és pénzbeli) egészségbiztosítási járulékot vonni kell belőle, de munkaerő-piaci járulékot nem.
A juttatás a szociális hozzájárulási adó alapját képezi.
Kezelése:
A jogviszonyoknál a Tanulószerződéssel szakképző isk. tanuló típust kell választani.
Egyéb vonatkozásban ugyanúgy kezeljük őket programunkban, mint a normál havidíjas munkaviszonyt. A tanuló alapbéréhez kell beírni a havi összeget és az számfejtéskor a törzsbérbe kerül.
Ennél az esetnél normál arányosítással számfejthetünk betegszabadságot.
3. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján kötött együttműködési megállapodás a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola között (szakiskolai és szakközépiskolai képzés, a kerettantervben előírt nyári összefüggő szakmai gyakorlat).
Mentes minden közteher (SZJA, járulékok, szoc.ho) alól.
Ebben az esetben nem kell a 08-asban M-es lapokat készíteni a tanulókról, azaz a számfejtésbe sem kell beletenni őket. A 08-as kitöltési útmutatójának 1. mellékletében a foglalkoztatás minősége kódok között sem szerepel ilyen.
4. A szakképzésről szóló (új) 2019. évi LXXX. törvény alapján kötött szakképzési munkaszerződés.
Ez vonatkozik a 2020. május 31-ét követően létesített jogviszonyokra.
Közterhek:
A kifizetett pénzbeli juttatás nem képezi a személyi jövedelemadó alapját.
Társadalombiztosítási járulékot kell vonni belőle.
Szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni.
Kezelése:
A jogviszonyoknál a Szakképzési munkaszerződés típust kell választani.
Egyéb vonatkozásban ugyanúgy kezeljük őket programunkban, mint a normál havidíjas munkaviszonyt. A tanuló alapbéréhez kell beírni a havi összeget és az számfejtéskor a törzsbérbe kerül. A régi 245-ös (Szakmunkástanuló bére) jogcím már nem használható.
Ennél az esetnél normál arányosítással számfejthetünk betegszabadságot.
Programunkban az EKHO-s kifizetéshez a 040-es jogcím tartozik. Ez akkor kerül a munkavállaló egyedi jogcímeibe (és ezáltal a számfejtésbe), ha a munkaügyi adatoknál (dolgozó/jogviszony táblázat Bér típus ikon) a 22-es sort (EKHO törvény szerinti kifizetés is van) Igen-re állítja. Ha meglévő dolgozóról van szó, akkor használja az egyedi jogcímeknél a Hozzárendelés ikont!
Programunkban lehetőség van a felszolgálási díjak egyszerű kezelésére, ezzel is megkönnyítve felhasználóink munkáját.
Ha a számlán van 18%-os és 27%-os, esetleg 5%-os áfás tétel is akkor a felszolgálási díj is ezeknek megfelelően számolandó.
A dolgozó a nettó felszolgálási díj 10%-át kapja meg, és ez után fizet 18,5% TB járulékot a cég.
Így a számlán szereplő felszolgálási díjak bruttó összegét kulcsonként kell felvezetni.
Nézzünk egy példát egyszerű számokkal!
A helyben fogyasztó Vendég nyugtáján szerepel egy adag babgulyás bruttó 2.500 forintért, és egy „gyári”, üveges üdítő, bruttó 500 forintért. Az alkalmazott felszolgálási díj 10%, mely a nyugtán két soron kell legyen: egyszer bruttó 250 forint a 18%-os ÁFA-gyűjtőben, és egyszer bruttó 50 forint, a 27%-osban.
Ez így egyszerűnek tűnik, mert egyszerűek a számok. A való életben azonban igencsak megnehezítheti a számolgatás a vendéglátósok munkáját, amennyiben nem áll rendelkezésükre egy olyan szoftver, ami automatikusan arányosítja a felszolgálási díjat.
A rendelet szabályai szerint az adókkal és járulékokkal csökkentett felszolgálási díjat havonta a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek ki kell fizetni. Sok vendéglátóhely amiatt vezeti be a felszolgálási díjat, mert dolgozóinak így kedvezőbben tud jövedelmet biztosítani. A nettó felszolgálási díjnak ugyanis egyetlen terhe van, a 18,5% TB járulék, amit a foglalkoztató fizet, és „felülről” számolandó.
Nézzünk egy a fentinél egyszerűbb esetet, bruttó 1.000 forint, 27% ÁFA-kulcsú felszolgálási díjat! Ennek a nettója (1000/1,27=) 787 forint, a befizetendő TB járulék (787*0,185=)146 forint, a foglalkoztatottnak ebből kifizetendő pedig (787-146=) 641 forint, .
A programban a megfelelő jogcímek hozzáadásával lehet kivitelezni a számfejtést.
A Törzsadatok/Személyi adatok karbantartása menüpont megnyitását követően keresse meg az adott alkalmazottat, majd az Egyedi jogcím ikonra való kattintást követően megjelenő ablakban a + gomb megnyomásával tudja hozzáadni a 192-es, a 193-as, illetve a 208-as jogcímet, ezáltal pedig automatikusan hozzáadódik még a 198-as és a 647-es jogcímek is, melyek szükségesek ahhoz, hogy helyesen számoljon a program.
Ezt a módszert abban az esetben célszerű használni, ha minden hónapban történik felszolgálási díj számfejtése, hiszen ebben az esetben nem szükséges minden hónapban hozzáadni a jogcímeket, ezt elegendő egyszer megtenni.
Arra is van lehetőség, hogy a számfejtés során adja hozzá a fent említett jogcímeket, szintén a + gomb segítségével.
A 126 - KIVA osztalék jóváhagyott jogcímet akkor kell használni, amikor az osztalékot jóváhagyják. Ez belekerül a KIVA alapba és KIVÁ-t számol utána a program. A 08-as bevalláshoz nincs köze, viszont bekerül a tárgynegyedévi KIVA bevallásba (előleg, vagy évzáró).
A 132 - KIVA osztalék kifizetett jogcím ugyanúgy működik, mint a 115 - Osztalék jogcím. Ugyanúgy SZJA-t vonunk le belőle, illetve szociális hozzájárulási adót, ha még nem lépte túl a korlátot (24-szeres minimálbér).
Az adatok bekerülnek a 08-as bevallásba, de a KIVA bevallásnál nincs szerepe. Ezt a jogcímet kell használni az osztalék kifizetésekor.
Ha az osztalék jóváhagyása és kifizetése ugyanazon hónapon belül történik, akkor mindkét jogcímet szerepeltetni kell a számfejtésben. Ebben az esetben az összes közteher egyszerre kerül kiszámításra és mindkét fajta (KIVA és 08-as) bevallásba bekerülnek az adatok.