Üzenet
Írjon nekünkElőirányzat számlák azok a számlák, amelyeken a költségvetési szerv
- a teljesíthető jóváhagyott kiadások előirányzatát és
- a teljesítendő várható bevételek előirányzatát és az abban bekövetkező változásokat könyveli.
A költségvetési intézményeknél használt számlatükör eltér az egyéb szervezetek számára előírt számlatükörtől.
A QualitySoft költségvetési kettős könyvelő programban alapértelmezetten található egy költségvetési szervezetek részére kialakított számlatükör. Ennek felépítése megegyezik a régi TATIGAZD nevű DOS-os könyvelőprogramban található számlatükörrel.
A szakfeladatok pénzforgalma elnevezésű lista a Listázások fő menüpont alól érhető el. A legalsó menüpont indításával kaphatjuk meg ezt a listát.
A főkönyvi kivonattól annyiban tér el ez a lista, hogy kizárólag a teljesítési számlákat és az előirányzat számlákat láthatjuk rajta. És a főkönyvi kivonattól eltérően össze vannak a listán párosítva a számlák, tehát a teljesítési számlák forgalmával azonos sorban látjuk az előirányzat számla számát és az eredeti valamint módosított előirányzat összegét is.
Így azonnal egy maradvány és egy teljesítési % is számolható. Tehát a listán azt látjuk hogy mennyi volt előirányzott összeg és ebből mennyit használtunk fel az év folyamán.
Tehát kizárólag azok a számlák jelennek meg rajta amelyeknél a számlatükör karbantartásáabn a számla könyvelés típusa mezőben "Teljesítési számla" vagy "Előirányzat számla" típus van megjelölve.
Az utókalkulációval a vállalkozó a tevékenység befejezése után, illetve az üzleti év végén az elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a termék (szolgáltatás) tényleges közvetlen önköltségét kiszámíthatja. A tényleges önköltség biztosíthat információt a következő időszakra készített gazdasági kalkulációkhoz.
A szakszerű meghatározás szerint, a faktoring folyamatos megállapodás a faktor és az árut vagy szolgáltatást nyitva szállító eladó között a következőkről: A faktor megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett. Kezeli a vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el. Beszedi a számlaköveteléseket.
Programunk lehetőséget biztosít a hibásan kiállított számlák könyvelésére (Pl.: Kézzel kiállított számla amit elírtak.). Ezen könyvelést mutatjuk be alábbi leírásunkban.
A program nagyon rugalmas felépítésű, ezért akárhogyan felrögzített tételekkel helyes eredményt érünk el, és csak néhány speciális esetben van megkötés a könyvelés menetére vonatkozólag. Ezek az esetek a következők:
A program nagyon rugalmas felépítésű, ezért akárhogyan felrögzített tételekkel helyes eredményt érünk el, és csak néhány speciális esetben van megkötés a könyvelés menetére vonatkozólag. Ezek az esetek a következők:
Vevő szállító kompenzálás könyvelése
Vevőt nem állíthatuk szembe direkt módon egymással, mert nem lesznek jók a kimutatások. Ekkor átvezetési számlát kell közbeiktatni. Pl. T 311 és K 389, majd T:389 és K 454
Erről részletesebb leírást a "kompenzálás könyvelése szekcióban olvashat"
A program nagyon rugalmas felépítésű, ezért akárhogyan felrögzített tételekkel helyes eredményt érünk el, és csak néhány speciális esetben van megkötés a könyvelés menetére vonatkozólag. Ezek az esetek a következők:
Folyószámla felvitel és kipontozás helyes menete
Folyószámla előírás felvitelekor a bizonylatszámba az átutalásos számla számát kell beírni. Bejövő számla esetén, ha van belső azonosító azt a kapcsolódó bizonylatszámba kell beírni.
Banki kiegyenlítéskor a kapcsolódó bizonylatszámba pontosan kell beírni az eredeti bizonylat számát. F10-el választva biztosan pontos lesz a bizonylatszám, de kézzel is megadható.
A banki bizonylat számát a bizonylatszám mezőbe kell beírni kiegyenlítéskor. Ha üresen hagyjuk a bizonylatszámot akkor helytelen lesz a kipontozás. Akkor is helytelen lesz a kipontozás, ha a bizonylatszám és a kapcsolódó bizonylatszám egyforma kiegyenlítéskor!
Nagyon fontos hogy a folyószámla előírás, és a folyószámla kiegyenlítés kapcsoló állapotát helyesen állítsuk be. Amennyiben kompenzálásról, vagy stornó bizonylatról van szó, akkor is be kell írni a kapcsolódó bizonylat számához a kompenzált, vagy stornózott bizonylat eredeti bizonylatszámát.
Ha nem így teszünk akkor túlfizetésként kezelődik.
Visszáru, vagy stornó számla könyvelésekor a vevőt, vagy szállítót ellenoldalra kell könyvelni, de lehetőség van az az azonos oldalra könyvelt mínusz összeggel rögzített felvitelre is.
Visszáru vagy stornó számla könyvelésekor az alsó táblázatban ne töltsük ki az ellenszámlát, hanem azonnal a kapcsolódó bizonylatszámban állva válasszuk ki a sztornózandó számla számát, így automítikusan sztornó számla könyvelődik helyes folyószámla kiegynelítéssel.
Folyószámla könyveléskor még arra kell figyelni hogy az előírás bizonylatszámával csak 1 sor köyvelhető. Amennyiben a számla több felé van bontva akkor ennek a bizonylatszámú fejlécnek alábontásaként rögzítsünk minden ehhez a bizonylathoz köthető tételt. Ha két azonos bizonylatszámú folyószámla előírás van akkor a folyószámla listák csak az első bizonylatszám alatti összeget látják eredeti összegként de kiegyenlítés szempontjából mindkét tételt hozzák kiegyenlítetlennek.
Ha különbözetet szeretnének könyvelni (helyesbítés) akkor az eredeti bizonylatot módosítsák a könyvelt tételek módosításban, vagy új könyvelés is az eredeti bizonylatra rögzíti a különbözetet.
Amennyiben mindenképpen külön soron szeretné ezeket látni mert például eltérő időszaki teljesítésű a két azonos bizonylatszámú sor akkor két lehetőség van.
1. A különbözeti tétel könyelésekor a bizonylatszám végére tegyen egy megkülönböztető jelet például pontot, vagy vesszőt, vagy aláhúzás jelet
2. Vissza mínuszolja az eredeti számlát, majd felkönyveli az egész helyesbített számlát (nem a különbözetet)